A mai bejegyzésben ismét Franciaországba kalandozunk, azon belül is az ország délnyugati részére, Aquitániába. A régió központja Bordeaux városa, a délnyugat-franciaországi bortermelés központja.

Sajnos - mivel ez a régió viszonylag messze fekszik Magyarországtól - itthon kevésbé ismert, mint mondjuk Provence, vagy Elzász. Pedig itt is szép számmal lehet találni gasztronómiai érdekességeket, melyeket mindig érdemes megkóstolni.

Mai ételünk egy édesség, mely nagyon jellemző erre a régióra. Egy piskótaféleségről van szó, de nem igazán hasonlít semmilyen általunk ismert süteményre. Leginkább - főleg állagát tekintve - a brownie-ra emlékeztet, de se csokoládét, se kakaóport nem kell bele tenni.

Íme néhány fénykép, így fog kinézni a süti, ha elkészül:

Tehát akkor már csak a recept van hátra:

Canelés de Bordeaux

Elsőként még a sütést megelőző napon keverjük össze a tésztát, mivel minimum 24 órát a hűtőben kell pihentetni.

a tészta hozzávalói:

• fél liter tej
• 2 egész tojás és 2 tojás sárgája
• fél teáskanál vaníliaaroma (vagy 1 fél vaníliarúd)
• 150 g liszt
• 150 g barnacukor
• 2 evőkanál vaj
• 3-4 teáskanál rum (vagy rumaroma)

Először forraljuk fel a tejet a vajjal és a vaníliaaromával (vagy a vaníliarúddal - előtte vágjuk fel és kaparjuk ki a közepét).

Egy nagy tálban keverjük össze a lisztet a cukorral és a tojásokkal (a sárgájákkal is).  Ezt követően öntsük rá a vajas-tejes-vaníliás mixünket, majd jól keverjük el. A palacsintatésztára emlékeztető masszát kell kapnunk.

Hagyjuk kihűlni az egészet, majd adjuk hozzá a rumot (vagy a rumaromát).

Tegyük jól zárható tálban a hűtőbe minimum 24 órára. Maximum 48 órát bír ki a tészta a hűtőben, tehát, ha másnap nincs időnk, harmadnap is megsüthetjük.

A sütés napján vegyünk elő muffinformákat (a sima fém muffintepsi is jó). Fontos, hogy szilikonos legyen, mert a muffinpapírt soha nem fogjuk tudni lebűvölni a sütinkről. A sütőt melegítsük elő 250 fokra (nem elírás, tényleg ilyen forró sütő kell neki).

Olvasszunk fel vajat, és jól kenjük be vele a sütőformáinkat, majd az összeset alaposan szórjuk meg kristálycukorral. Ezekbe a kivajazott-cukorral bevont formákba önstük a tésztánkat (előtte érdemes kicsit felkeverni). Fontos, hogy csak kb 3/4-ig töltsük meg a formákat, mert sütés közben kicsit megnőnek a sütik.

A süteményt először 5 percig süssük 250 fokon, majd vegyük vissza a sütő hőmérsékletét kb. 170-180 fokra és süssük még 50 percet, max 1 órát. Ez azért kell, mert 250 fokon 5 perc alatt megolvad a cukor, amit a formák oldalára szórtunk és kellemes, karamellás bevonatot képez a süti oldalán. 

Hagyjuk kihűlni, majd óvatosan vegyük ki őket a formákból. Akkor készültek el, ha a tetejük aranybarnára sült, de belül még kicsit folyósak.

Az aquitániaiak általában lekvárral, vagy karamellsziruppal eszik ezt a süteményt, de önmagában is nagyon finom!

Jó étvágyat kívánok!

Ha a francia konyhára gondolunk, a legtöbb embernek maximum a békacomb és az éticsiga jut eszébe. Pedig a francia konyha ezernyi kincset rejt, amelyeket érdemes kipróbálni. Úgy gondolom, a francia gasztronómia megér még néhány posztot, ígyhát ma ismét ide vezet az utunk.

Ezúttal irány Provence, Dél-Franciaországban. A régió neve a római Provincia (Provincia Romana) szóból ered. Legnagyobb városa Marseille, de Provence-ra inkább a kisvárosi, vidéki környezet a jellemző.

Amerre csak járunk, mindenfelé levendulaföldek, szőlőgazdaságok, zöldség-gyümölcs veteményesek mellett vezet az utunk. Ebből is látszik, hogy a provence-i emberek számára nagyon fontos a gasztronómia (ez egyébként egész Franciaországra jellemző).

A vidék jellegzetessége az úgynevezett Provence-i fűszerkeverék, melyet beszerezhetünk akár készen is bármely nagyobb üzletben, hipermarketben, dee ha kedvünk tartja, mi magunk is elkészíthetjük azt:

Az alábbi szárított fűszerekre lesz szükségünk:

• 3 rész bazsalikom
• 3 rész majoranna
• 3 rész oregánó
• 1 rész kakukkfű
• 3 rész rozmaring
• 2 rész menta
• 1/2 rész ánizs
• 1 rész levendula
• 1/2 rész koriandermag
• 1/2 rész feketebors
• 3 babérlevél

A fűszereket keverjük alaposan össze és tegyük a keveréket egy üres borsmalomba, így könnyebben tudjuk kezelni.

A provence-iak előszeretettel használják ezt a fűszerkeveréket, a mai receptben is kulcsszerepet játszik. Ez a recept pedig nem más, mint a

Provence-i zöldségkrémleves

Ennek a levesnek az érdekessége, hogy ún. fűszeres pistou-t készítünk hozzá, ez adja meg a leves aromáját.

Hozzávalók:

• 40 dkg friss vagy szárított bab (a szárítottat éjszakára be kell áztatni)
• fél teáskanál provence-i fűszerkeverék
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 evőkanál olívaolaj
• 1 fej hagyma
• 2 kis darab burgonya
• 120 g friss vagy fagyasztott zöldbab
• 2 kis cukkini
• 1,5 liter víz
• 3 paradicsom
• 120 g friss vagy fagyasztott zöldborsó
• 1 marék spenót
• 1 szál póréhagyma
• 1 szár zeller
• 2 sárgarépa
• a pistou-hoz (fűszerbetéthez):
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 4 evőkanál reszelt parmezán sajt
  • 4 evőkanál olivaolaj
  • 1 ek bazsalikom (lehet friss is)

Elkészítés:

A zöldségeket készítsük elő: a hagymát kockázzuk fel apróra, a póréhagymát vékonyan karikázzuk fel. A zellert és a répát vékonyan szeleteljük fel. Kockázzuk fel a megtisztított burgonyát, cukkinit és a kimagozott paradicsomot. Ez utóbbit meg is hámozhatjuk (kis időre tegyük forró vízbe, úgy könnyebb). A spenótot is vágjuk fel apró darabokra.

Ha friss, vagy szárított babot használunk, főzzük kicsit előre, hogy félig megpuhuljon. Tegyünk a babra annyi vizet, hogy ellepje, majd adjuk hozzá a provence-i fűszerkeveréket, és egy gerezd fokhagymát (ezt lehet zúzni, vagy apróra vágni is). Főzzük puhára (friss babnál 10 perc, szárított babnál kb. 1 óra).

Válasszunk ki egy nagy edényt, ebbe tegyünk oívaolajat, majd forrósítsuk fel. A hagymát és a póréhagymát pirítsuk meg, kb 5 percig amíg puhulni nem kezdenek. Ízlés szerint sózhatjuk, borsozhatjuk is. Ezután adjuk hozzá a zellert, sárgarépát, valamint zúzzuk, vagy aprítsuk bele a maradék fokhagymát. Főzzük 10 percig, időnként kevergessük.

Adjuk hozzá a burgonyát, a zöldbabot és a vizet. Vegyük közepes, vagy kisebb lángra a tűzhelyet és főzzük még 10 percig. Ezt követően adjuk hozzá a cukkinit, a borsót, a paradicsomot, valamint a megfőtt babot a főzőlével együtt! Kis lángon főzzük további 25-30 percig.

Végül tegyük bele a spenótlevelek, és főzzük még 5 percig.

A pistou-hoz (fűszerbetéthez) egy tálban keverjük össze a parmezánt az olívaolajjal, a bazsalikommal (ha friss, akkor előbb vágjuk apróra), és a zúzott, vagy apróra vágott fokhagymával.

Amikor a leves elkészült, vegyük le a tűzről és keverjük hozzá a pistou-t, majd turmixgépben, vagy botmixer segítségével pürésítsük le.

Pirított zsemlekockával tálaljuk.

Jó étvágyat kívánok mindenkinek!

A mai bejegyzésben Franciaországba, Elzász régióba látogatunk el. Elzász a mai Franciaország egyik legkeletibb régiója, közel a német határhoz, így gasztronómiájára nagy hatást gyakorolt a német konyha is.

A mai receptünk nem más, mint a

Choucroute

vagyis, az elzászi húsos káposzta. A recept maga erősen emlékeztet a német Sauerkraut-ra, hasonlóan, borral főzik meg a káposztát, de az elzásziak húsgombócok helyett különféle egyéb húskészítményeket főznek bele.

A mi székely- és töltöttkáposztánkra is emlékeztet, de az ízvilága egészen más, mint amit mi megszoktunk. Jellemzően hiányzik belőle a fűszerpaprika, helyette, mint már említettem fehérborral főzik fel az egészet :)

Akkor következzen a recept:

Hozzávalók:

• 2 kg savanyúkáposzta
• 7 dl leves alaplé
• 7 dl száraz fehérbor
• 2 sárgarépa
• fűszercsomag: 1 kis fej hagyma, pár szem egész feketebors, kis darab szerecsendió, 1 babérlevél, pár szem szegfűszeg
• húsok:
  • 1,5 kg csont nélküli sertés lapocka
  • 50 dkg szalonna
  • 2 szál kolbász
  • 4 pár virsli

Elkészítés:

A káposztát én szeretem kicsit átmosni, hogy veszítsen egy kicsit a savanyúságából. Válasszunk ki egy nagy edényt fedővel, ebbe tegyük bele a káposzta felét, majd helyezzük rá egészben a lapockát és a szalonnát, valamint a fűszercsomagot. Ezt lehet akár teatojásba, akár gézbe burkolni, lényeg, hogy ne tudjanak "kalandozni" az egész fűszerek a káposztában, de az ízük oldódjon bele. Erre szeleteljük rá a 2 sárgarépát, majd fedjük be a káposzta másik felével. Az alaplevet melegítsük fel, és a borral együtt öntsük a káposztára. Az edényt fedjük le, és kb 2 órán keresztül főzzük közepes lángon (megkeverni nem nagyon kell, csak figyelni kell, hogy ne forrja el az összes levét, és ne égjen oda). Közben felkarikázzuk a kolbászt. Két óra elteltével levesszük a tűzről, kivesszük a káposzta alól a lapockát és a szalonnát, ezek helyére megy a felkarikázott kolbász, majd tegyük vissza a tűzhelyre még 45 percre. Időközben felszeletelhetjük a szalonnát és a lapockát. 45 perccel később visszatesszük az edénybe a lapockát és a szalonnát, majd még 15 percig, összesen 3 órán át főzzük. Kb. 5-10 perccel a főzés vége előtt beletesszük az edénybe a virslit; mire a káposzta készre fő, ezek is megfőnek.

Főzési idő: 3 óra

A végeredmény valami ilyesmi lesz :)

Jó étvágyat kívánok mindenkinek!

Üdvözletem mindenkinek!

Azért indítottam ezt a blogot, hogy bemutassam különféle országok ételeit, receptjeit. Csak olyan receptek fognak itt megjelenni, amelyeket bárki könnyedén elkészíthet akár otthon is.

Első bejegyzésnek egy magyar sütemény receptjét választottam, mely nem más, mint a:

Kukoricaprósza Szilvalekvárral

 Ez a sütemény nagyon könnyen elkészíthető; amolyan "összekeverem az alapanyagokat, és berakom a sütőbe" típusú süti.

Gyorsan, nagyjából 1 óra alatt megsüthető, és ebből összesen 30-35 perc a sütési idő :)

A süti kulcsa a szilvalekvár, mivel kemény lekvárra van szükség, hiszen a sütemény tetejére fogjuk kisebb-nagyobb darabokban rákanalazni. Így a sütőben gyönyörűen beleolvad a sütinkbe a lekvár. Fontos, hogy ne sajnáljuk, ne spóroljunk vele, ez adja majd a süteményünk lényegét :)

Akkor következzen a recept:

Hozzávalók:

• 40 dkg kukoricaliszt
• 1 pohár kefir (vagy aludttej)
• 150 g tejföl
• 1 db tojás
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 kk szódabikarbóna
• 1 csipet só
• 1 ek vaj
• 100 g cukor
• 1-2 dl tej
• szilvalekvár a tetejére

Elkészítés:

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. A kukoricalisztet, a cukrot, vaníliáscukrot, sót és szódabikarbónát egy tálban összekeverjük a kefírrel, tejföllel, tejjel és tojással. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, beleöntjük a tésztát, majd egy kávéskanállal szilvalekvárt kanalazunk a tetejére. A vajat megolvasztjuk, majd a sütemény tetejét meglocsoljuk vele. Az előmelegített sütőben kb. 30-35 perc alatt készre sütjük.

Jó étvágyat kívánok mindenkinek!